A giallo speciálisan olasz műfaj, nagyjából a szolid erotika, a minden belsőséget kiforgató slasher és az idegeket teljesen kikészítő thriller keveréke.
A zsáner az Itáliában megjelenő sárga kötésű krimiktől örökölte nevét (a giallo szó jelentése: sárga). Nem igazán slasher, mert a nyomozós szál legalább annyira fontos eleme, mint a szex és a vizuális erőszak. Nem is krimi, mert ahhoz túl sok a dugás és a zsigerelés a filmvásznon. És végezetül nem vegytiszta thriller, bár detektívesdi közben óhatatlanul veszélybe kerül főhősünk élete, így máris beindul a suspense-dramaturgia. Jellemző még a giallo-filmekre a roppant ízléses kameramunka és a szokatlan zenei aláfestés.
A műfaj koronázatlan királya talán a Volt egyszer egy vadnyugat (C'era una volta il West, 1968) forgatókönyvét is jegyző Dario Argento, aki olyan fantasztikus alkotásokkal színesítette a műfajt, mint az egyszer már eltemetett gyilkosságot újra felélesztő Profondo Rosso (1975), vagy a kevésbé erőszakos, de annál feszültebb hangulatú A kristálytollú madár (L'uccello dalle piume di cristallo, 1970). Mindenképpen meg kell még említeni a gore egyik hercegét, Fulcit, akinek Lizard in a Woman’s Skin (Una lucertola con la pelle di donna, 1971) című filmje talán a műfaj legjobb alkotása.
