1. Kerék alá teszlek – Szt. Julianna

 

De Sade fantáziáját megszégyenítő kínzások, fröcsögő vér, szolidan rezgő velő, alig leplezett erotika – az egyházi horrorról szóló sorozatunkat aligha kezdhetjük mással, mint Szent Julianna sztorijával, melyben ráadásul vendégszereplőként maga a Patás is megjelenik.

 



 

Julis valahol a kies Campaniában született a 3. század vége felé, valószínűleg még gyerekként keresztény lett, majd Nikomédiában serdült fel. Olyan bögyös-faros, kreolbőrű, hatalmas fekete szemű latin szépségnek kell elképzelnünk, másképp nemigen fordulhatott volna elő, hogy Nikomédia nagyhatalmú prefektusa éppen őt kívánta meg feleségül. Julianna viszont inkább Krisztus-követő férjet szeretett volna magának, és ezzel nagyjából vázoltuk is az alapkonfliktust. Dugni Házasodni vagy nem baszni házasodni, ez volt a kérdés.
A makacs leányzót először gyengéd lelkületű apukája próbálta szelíden rábeszélni a frigyre: meztelenre vetkőztette és véresre verette. A következő körben a szerelmes prefektus először megvesszőztette Juliskát, majd fél napra fellógatta a hajánál fogva, végül olvadt ólmot öntetett a fejére. Ezután hősnőnk börtönbe került, ahol személyesen a Sátán kísértette meg. Azonban Julianna nemcsak hogy ellent mondott a Gonosznak, de össze is láncolta, és egy pöcegödörbe dobta. (Ki a szar akarhat magának ilyen erőszakos nejet?)
Végül Julit kerékbe törték, de úgy ám, hogy a kettétörő csontokból frecsegő velő beterítette a nézőket. Még mielőtt bárki rosszul lenne, nyugodjunk meg, az Úr rögvest meggyógyította hősnőnket. Ezért azután a lányt forró ólommal teli üstbe ültették. Az Úr viszont rögvest kellemes fürdővízzé változtatta az olvadt fémet. Ezért Júliát lefejezték.
Az Úr ekkorra szerencsére megunta a játszadozást, így a vértanú teteme azóta is nyugodtan pihenhet.
Julianna egyébként később – feltehetően a vatikáni adminisztráció tévedése folytán – a szülés védőszentje lett, nem pedig mondjuk a csonttörésé, az ólomolvasztásé vagy a korbácsos szexé, ahogy az felettébb logikusnak tűnne. Ünnepét február 16-án tartják. Utólag is innen kívánunk minden Julianna nevű olvasónknak névnapja alkalmából nagyon-nagyon sok boldogságot!



Örvényessy Jákob

Címkék: történelem vallás elmélet szentek tortenelem julianna elmelet

A bejegyzés trackback címe:

https://lugosibela.blog.hu/api/trackback/id/tr451773254

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Locassen 2010.02.19. 17:11:39

Nikomédia, nem Nikodémia. És el fogsz kárhozni, az már tuti:)

parakovacs · http://lugosibela.blog.hu/ 2010.02.19. 17:17:42

@Locassen: köszi az észrevételt, a hibát javítottuk, Jákob lelkiüdvéért meg tarthatnánk közös imaórát...

nickita 2010.02.19. 17:35:55

hehe, csak így tovább. ez jól kezdődik. mindig is imádtam a vértanúk történeteit.

Max, a Birca · http://maxval.co.nr 2010.02.19. 17:59:10

nagyon félművelt cikket írtál, öreg

Örvényessy Jákob 2010.02.19. 18:05:18

@Max, a Birca: talán azért, mert félművelt vagyok;)

csernabandi 2010.02.19. 18:37:20

Vannak NŐK, akik az Ördögtől sem félnek...

kapujanincs (törölt) 2010.02.19. 18:41:47

ez a téma ennél tényleg sokkal többet érdemelt volna...

és csak az egyik nikodémiát javítottátok ki

parakovacs · http://lugosibela.blog.hu/ 2010.02.19. 19:04:31

@kapujanincs: a francba, kösz, javítottam. amúgy a téma tényleg többet érdemel, ezért kaptok belőle egy egész sorozatot...

parakovacs · http://lugosibela.blog.hu/ 2010.02.19. 19:23:12

@Örvényessy Jákob: szerintem is fordíthattál volna egy kicsivel több figyelmet a részletekre, esetleg erotikus betétek, illetve az eltörő csontok hangjának érzékletes leírása...

Örvényessy Jákob 2010.02.19. 21:10:49

@azértmertcsak: egy kettes skálán? köszönöm, köszönöm!!!
süti beállítások módosítása